A „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” programot az elmúlt évekhez hasonlóan a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közösen koordinálta. Békés vármegye, így Orosháza is a korábbi évek hagyományait követve, 2025-ben is csatlakozott. Idén is az aszállyal kellett megküzdeniük a gazdáknak. Ennek ellenére a tavalyi harminchattal szemben negyvenhat adományozó állt a jó ügy mellé és az Orosfarm Zrt. telephelyén, az orosházi gyűjtőponton a tavalyinál 1,4 tonnával több, 5,76 tonna búza gyűlt össze.

– A kezdeményezés a magyar gazdatársadalom legnagyobb felelősségvállalása. A magyar gazdák megmutatták, hogy még egy ilyen nehéz, aszályos évben is összegyűjtik a búzát és adományoznak a rászoruló, nehéz körülmények között élő családoknak. Mióta csak létezik a program az Orosháza és Térsége Gazdakör aktív tagja és felajánlója – emelte ki Brlázs Róbert elnök azon a találkozón, amit szeptember 4-én az orosházi és környékbeli adományozó gazdák tartottak.

Dominkó Norbert, az Orosfarm Zrt. ügyvezetője – aki maga is az adományozók egyike – elmondta, minden évben szívesen vesznek részt az akcióban. – Már hosszú évek óta a Magyarok Kenyere adományainak gyűjtőhelye az Orosfarm Zrt. és örömmel vállaljuk ezt a segítséget a jövőben is. Nagy öröm számomra, hogy ebből a nemes akcióból az orosházi gazdák évről-évre nagyobb mértékben veszik ki a részüket – fűzte hozzá az ügyvezető.

Brlázs Róbert gazdaköri elnök a találkozón rövid beszédben méltatta a Magyarok Kenyere Programot. Örömét fejezte ki, hogy az orosházi és környékbeli gazdálkodók egyre nagyobb mértékben veszik ki a részüket az adományozásból, végül szeretettel megköszönte mindenkinek, az áldozatkészségét, a társadalmi szerepvállalást.

Az összegyűlt 5,76 tonna búzát szeptember közepén szállítják el a tótkomlósi malomba, ahol lisztet őrölnek belőle, melyet a rászorulókat támogató szervezetek közt osztanak szét. Az elmúlt évben huszonhét Békés vármegyei, rászorulókat támogató szervezet, köztük az Orosházi Kistérségi Egyesített Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat részesült az adományból.

forrás: oroscafe.hu

– Volt egy ötvennapos időszak, ami egyáltalán nem hozott csapadékot és kialakult az aszály. Erre jött a május, amikor egy hónap alatt, nagy szórással, mintegy 20-30 mm eső hullott, ami mostanra el is fogyott szinte. Egy másfél, két hétre hozott csak megoldást. Azt is mondhatnám, csak tűzoltás volt, víz szempontjából ebben a mostani melegben ismét kezd kritikussá válni a helyzet. Napraforgóból – a bérmunkákat is beleszámítva – mintegy hétszáz hektárt vetettünk el tíz nap alatt. Még így is, hogy komoly tempót diktáltunk, azok az állományok, amiket a végén vetettünk, elég gyengécskék, addigra már kezdett elfogyni a talajból a nedvesség. Egyébként ez a növény, most hat – nyolcleveles állapotban van és a szárazabb talajt is jobban viseli, mint a kukorica. A májusi hidegek miatt sem a napraforgó, sem a kukorica nem tudott úgy fejlődni, ahogy szokott. Különösen a kukorica fázott. A meleggel fejlődésnek indultak, főképp a napraforgó. A kukoricának kellene még a nedvesség – kezdi a beszámolót az ügyvezető.

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen képet mutatnak az őszi vetésű gabonák. Mint megtudtuk, az árpa viszonylag jól néz ki, hamarosan – mintegy két hét múlva – elkezdik aratni.

– A gabonákra a májusi csapadék még abban az időszakban érkezett, amikor még éppen tudták hasznosítani. Úgy gondolom, a búza betakarítása is elkezdődik 25-e körül. Egy közepes termésre van esély, de a mostani nyomott árak mellett nem tudom mennyire lesz jövedelmező.

A repce esetében is közepes termésre számítunk. Ezt a növényünket az árpa után és a búza előtt, vagy egy kicsit párhuzamosan szintén elkezdjük betakarítani. A repce ára jó szinten van, viszont az egyik legköltségesebb növény, ami a beművelést illeti, itt is egy jó hozamot kell elérni a jövedelmezőséghez. Június 20-a körül takarítjuk be az őszi borsót. Ez a takarmánynövény szépen meghálálta a hűvösebb májusi időt. Hosszan virágzott és az aszály ellenére is egy erős közepes termésben bizakodhatunk. A zöldborsót még öntözzük, két és fél-három hét múlva kezdődik annak a betakarítása. Ha teljesülne a meteorológusok hosszabb távú előrejelzése és tényleg megérkezne az eső, az az aratást kissé hátráltatná, de megváltás volna a tavasziak, a kukorica és a napraforgó számára – zárja az összefoglalót Dominkó Norbert.

A jelszó júniusra – legalább is a szántóföldi növénytermesztők számára: Add már Uram az esőt!

forrás: oroscafe.hu

Ha mezőgazdaságról, azon belül pedig növénytermesztésről beszélünk, az utóbbi években a kulcsszó: a csapadék. Dominkó Norbertet, az Orosfarm Zrt. ügyvezetőjét is erről kérdeztük először.

– Tavaly novembertől kezdve, idén márciusig mindössze 70 milliméter csapadékot kaptak a földek. Ez 100 milliméterrel kevesebb, mint a tavalyi. Eléggé ki voltak már száradva a talajok, óriási volt a deficit. Még a márciusban megérkezett, mintegy 70 milliméter eső ellenére sincsenek feltöltődve a földek, ehhez még kellene kb. 40 milliméter. Szerencsére ez azért érkezett. Ha a csapadékos március nem lett volna, abba nem is akarok belegondolni. Kis túlzással azt mondhatom, hogy már szinte fontuk magunknak a kötelet. Az is valószínű volt – ami az elmúlt harminc évben nem fordult elő – hogy el sem vetjük a kukoricát. Nagy mentés volt a természet részéről. Végül ez a vészforgatókönyv úgy tűnik nem valósul meg – mondja az ügyvezető.

Mint megtudtuk, a 160 hektáron elvetett repce szép állapotban van. Elvégezték benne a rovarkártevők elleni védekezést, illetve volt némi gyomirtás és gomba elleni védekezés. Következik az őszi gabonák gyomirtós kezelése, azt követően pedig a lombvédelem, ami a gombabetegségek elleni védekezés. A levélbetegségek ellen preventív védekezést alkalmaznak. Dominkó Norbert azt is elmondta, hogy az őszi vetésű növények kivétel nélkül szép állapotban vannak, legyen szó búzáról, árpáról, repcéről, vagy borsóról.

– A vetőgépek készen állnak, hamarosan megkezdjük a kukorica és a napraforgó vetését. Egyelőre pár napot kivárunk, mert egy erős lehűléssel még akár hózáporral is érkezik a hét vége és a megfelelő talajhőmérséklet nagyon fontos a vetésnél. Nálunk idén 160 hektáron vetünk kukoricát és 550 hektáron napraforgót. Ez lényeges változás a tavalyihoz képest. 2024-ben 600 – 380 volt az arány a napraforgó javára. Már inkább a búza után nem kukorica jön, hanem őszi mák, repce, őszi borsó. Az őszi vetésű növények jóval biztonságosabban termelhetők. Reméljük, hogy a csapadék utánpótlás megérkezik majd a vetés után és nyáron is. Jó lenne már végre egy jó év – zárja az ügyvezető.

forrás: oroscafe.hu

Az Orosháza és Térsége Gazdakör vezetősége és néhány adományozó gyűlt össze az Orosfarm egyik hatalmas magtáránál, hogy szemügyre vegyék a Magyarok Kenyere programban eddig összegyűjtött gabonát. Brlázs Róbert, a gazdakör elnöke néhány meleg szóval méltatta a szerinte is nagyszerű kezdeményezést, mely annak idején az orosházi gazdakör „bábáskodása” mellett létrejött Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető fóruma javaslatára indult el.

A Magyarok Kenyere Program a gazdatársadalom legnagyobb társadalmi felelősségvállalási akciója. A programban összegyűlt búzaadományokat lisztté őrölve adják oda a magyarországi és határon túli intézményeknek, akik a rászoruló gyerekek, családok részére eljuttatják. Idén hamarabb kezdődött az aratás, az adományok is hamarabb érkeztek meg a gyűjtőhelyekre, de most, a vége felé is még várjuk a gazdák, gazdálkodó szervezetek adományait. Szeptember elején szállítjuk el az összegyűlt búzát a malomba.

A magam részéről nagyon büszke vagyok az orosházi és környékbeli gazdákra, akik a mostani nehéz időkben sem feledkeznek meg a nehezebb sorsú honfitársaikról és ennyi búzát adományoztak idén is – tette hozzá a gazdaköri elnök.

A gyűjtőhelyet működtető Orosfarm Zrt. képviseletében jelenlévő Skultéti Lilla földügyi referens elmondta, hogy hosszú évek óta örömmel vállalja a cég ezt a feladatot.

Az idei év gabonatermése kissé elmaradt a várakozásoktól, úgy a minőség, mint a mennyiség tekintetében. Ennek ellenére a tavalyihoz hasonló mennyiségű, mintegy négy és fél tonna gabona gyűlt össze eddig, negyven adományozó jóvoltából.

Bízom benne, hogy lesznek még jó néhányan, akik az adományuk leadását az utolsó pillanatra hagyták és még ezt a mennyiséget is sikerül kicsivel megfejelni. Mi minden esetre egészen a malomba szállítás pillanatáig várjuk az adományozókat itt a telephelyünkön, hétfőtől péntekig, 8-15 óráig – mondta el Skultéti Lilla.

forrás: oroscafe.hu

Mint minden évben, idén is az őszi árpa táblákba álltak bele elsőként a kombájnok. Ezt követi a borsó, a repce, és végül szinte egyszerre az őszi mák és a búza betakarítása. Mint Dominkó Norbert, az Orosfarm Zrt. ügyvezetője elmondta, elég vegyes képet mutatnak az eddig learatott táblák.

Egyszerre két kombájn önti a learatott magot a teherautóra

– Az árpa a szokottnál jóval korábban, már június 10-e környékén készen volt, de csak pár napja kezdtük az aratást. Idén 120 hektárról takarítunk be őszi árpát. Talán a vártnál kicsit jobb a termés, de területenként szélsőséges eredményeket is produkáltunk. Az eső egyenetlen eloszlása miatt voltak egészen gyenge és kimagaslóan jó termést adó táblák. 5,5 és 7,5 tonna között változik hektáronként a hozam. Bízom benne, hogy a végén az átlag termés közelebb lesz a 7 tonnához, mint a hat és félhez. Kell is a plusz hozam, mert az árak egy rövid emelkedés után ismét mélyrepülésbe kezdtek. Május vége felé kezdtek reménykedni a gazdák, hogy a megfizetik a munkánkat, a piac meghálálja a befektetett pénzt, energiát, de úgy tűnik mégsem így lesz. Jelenleg 52-53 ezer forintot adnak tonnájáért, ami egy tíz évvel ezelőtti ár. Most betárolunk, várunk, hátha kedvező irányba mozdul – foglalta össze az ügyvezető.

A vártnál kicsit jobb termést takarítanak be a kombájnok

Mint megtudtuk, gyakorlatilag a másik legfontosabb növény, a búza is megérett. Úgy látszik, hogy a búza is egy kicsivel a várakozás felett teljesít, de ezt még nagyon nehéz megítélni. Mint mondják, majd a mázsa megmondja.

A tavaszi vetésű növények, a kukorica, a napraforgó is szép képet mutat a határban. Mint Dominkó Norbert elmondta, vannak olyan területeik, amelyek jól megáztak, de olyanok is, amelyek csak kevesebb csapadékhoz jutottak. A jó termés érdekében még nagyon fontos lenne az elmúlt hetekhez hasonló csapadékos időszak június vége július eleje felé.

Forrás: oroscafe.hu

Mint a híradásokból kiderül, az alacsonyabban fekvő alföldi területeken a belvíz több helyen okoz gondot az országban. A nehézséget fokozza, hogy a talaj nedvességgel telítődött, a gazdák gépeikkel nem tudnak a földekre menni, így a belvíz elvezetési munkákat csak kézi erővel folytathatják. Szerencsére Orosháza határában nincs egyelőre ilyesfajta probléma. Dominkó Norbert, az Orosfarm Zrt. ügyvezetője egyenesen kedvező állapotokról számolt be.

– Szerencsére bőséges volt a csapadék az elmúlt hetekben, hónapokban, de belvizet nálunk ez még nem okozott. A mi területeink egyébként sem tartoznak a belvízveszélyes területek közé. A csapadékhelyzet a mi földjeinken kezd jól alakulni, de a teljes feltöltöttséghez még mindig hiányzik egy kevés. Hatalmas volt az a deficit, amelyet a csapadéknak pótolni kellett. Ha még az év első két hónapjában érkezne – főként hó formájában – csapadék, el lehetne mondani, hogy a tavasz jól indulhat. A mostani fagyok is jól jönnek, a talaj szerkezetére jó hatást gyakorolnak. A szántásokat, lazításokat a fagy megdolgozza. Az őszi vetéseink jó állapotban vannak, a rágcsálóinvázió is visszaszorult a csapadékos novembernek, decembernek, illetve a fagyoknak köszönhetően. Szerencsére nem lett akkora a baj, mint amekkorát októberben sejteni lehetett – foglalta össze Dominkó Norbert.

forrás: oroscafe.hu

Dominkó Norbert ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a várakozástól messze elmarad a napraforgó hozama.

Tavaly, a bibliai szárazság után alig tudtunk valamit betakarítani. Ehhez képest jól állunk, de mégsem úgy, ahogy kellene. Idén is hatszáz hektáron vetettünk napraforgót. Bár még sok kinn van, azt lehet látni, hogy a hektáronkénti átlag olyan 20-25 mázsa körül lesz. Idén is többször volt aszályos időszak. Áprilisban, május elejéig, illetve júliusban sem érkezett említésre méltó csapadék és ennek köszönhető ez a várakozásokhoz képest visszafogott termés, ráadásul a felvásárlási árak sem túl biztatóak – mondta el kérdésünkre az ügyvezető.

„Visszafogott hozam és alacsony felvásárlási ár jellemzi a napraforgó aratást” (Fotó: Nagy Kristóf)

Mint megtudtuk, a tavalyi felvásárlási árak megfeleződtek, majdhogynem harmadolódtak erre az évre. Elég nehéz időszak ez a gazdálkodók számára.

– A legnagyobb bizonytalanság a terménypiacokon tapasztalható. Ez persze még változhat, alakulhat a közeljövőben. Szerencsére nem vagyunk eladási kényszerben. Azt azonban mindenki érzi a saját bőrén, hogy a termény jelenlegi ára nem fedezi a költségeket – teszi hozzá Dominkó Norbert.

Az Orosfarm kombájnjai a napraforgó betakarítás befejeztével azonnal fordulnak a kukorica táblákra, remélik onnan kicsivel jobb hírekkel szolgálhatnak majd.

Forrás: oroscafe.hu

Hogy mostanában mi a helyzet a határban, mennyi eső esett, kell-e még, azt Dominkó Norberttől, az Orosfarm Zrt. ügyvezetőjétől kérdeztük meg.

A társaságunk területén januártól 145 millimétert mértünk, ebben a hónapban, eddig (05.16.) mintegy húsz milliméter eső hullott és ami azt illeti nagyon kellett is már, hisz az őszi vetésű gabonákon már az aszály jelei kezdtek mutatkozni. A búza, az árpa kissé megtorpant a fejlődésben és a borsó is kissé vontatottabban fejlődött a kelleténél. A gabonák szempontjából nagyon jókor jött a csapadék a szemtelítődés szempontjából.

Az ezermagtömeg és a hektolitersúly paraméteren tud ez sokat javítani. Kellett az eső a tavasszal elvetett és szépen kikelt kukoricára, napraforgóra is. Országos szinten jól állunk a csapadékkal, de itt, a mi területünkön a májusi mennyiség duplája lett volna igazán megnyugtató.

Abban bízunk, hogy a tavalyi évvel ellentétben nem olyan hőgutás, extrém aszályos nyár követi a viszonylag jó májust – foglalta össze a szakember.

Tavaszi munkák a földeken

Nem csak a gazdák örülnek a májusi esőzéseknek. Az ökoszisztémák is hálásan fogadják a csapadékot. Az élőlények számára a víz létfontosságú, és az esőzések különféle víztesteket is táplálnak. Tavak, patakok és folyók feltöltődnek, és olyan élettereket teremtenek, amelyekben a halak, madarak és más vízi élőlények boldogan lakhatnak.

Ahogy tehát a májusi esőcseppek hullanak az égből, ne csak a kellemetlenségeikre összpontosítsunk, hanem arra is gondoljunk, hogy ezek a csapadékok az életünket gazdagítják. Az esőzések energiát és életet adnak a természeti és agrárterületeknek, hozzájárulva az élőlények virágzásához és a talaj termőképességéhez. Üdvözöljük tehát a májusi esőket, mint természetünk megújulásának és gyarapodásának jeleit. Ami pedig a mondás fentebb említett kiegészítését illeti, a tavalyi szörnyű aszályra gondolva, a régi igazság így hangzik helyesen: májusi eső aranyat érhet.

forrás: oroscafe.hu

Orosháza egyik meghatározó mezőgazdasági nagyüzemében, az Orosfarm Zrt.-nél gőzerővel folyik a kukorica és vele egyidőben a napraforgó vetése. Dominkó Norbert ügyvezető elmondta, hogy igyekeznek minél hamarabb befejezni ezt a munkát a teljes területen.

– Idén 330 hektáron vetünk árukukoricát és 640 hektáron napraforgót. A körülmények jelenleg ideálisnak mondhatók. Az elmúlt napok, hetek lehullott csapadéka még ott van a talaj felső rétegében. A kívánt vetés mélységben még nedves talajba kerülhet a mag. Ezért is igyekszünk a vetéssel, hogy ezeket az ideális körülményeket – hisz a talaj hőmérséklete is elérte a tíz fokot – minden magocska megkaphassa. Azért még mindig azt mondom, hogy volna helye a további csapadéknak. A múlt hétre jósolt mennyiségnél kevesebb hullott itt a területünkön. De nem panaszkodom, a naptár szerint és a körülmények szerint is egyelőre minden ideális – mondta Dominkó Norbert.

A határ a nagy forgalom mellett is szép képet mutat. Mint megtudtuk az április eleji fagyos idő az árpát kicsit jobban, a búzát kevésbé viselte meg. Mindkét kalászos szépen fejlődik, ezeknél inkább a felvásárlási árak miatt bizonytalanok a termelők. Az ősziek esetében a növényvédelmi munkák, elsősorban a gomba betegségek elleni védekezés van soron. A fagy nyomai mellett látható itt-ott a kezdődő levélfoltosodás.

forrás: oroscafe.hu

Az elmúlt években egyre emelkedik azoknak a kihívásoknak és kockázatoknak a száma, amelyek a magyar agrárágazatnak is komoly nehézséget okoznak.

Az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, az ukrán-orosz háború hatásai, az energiaellátottság és az -árak bizonytalansága, a Covid járvány és annak következményei, a devizaárfolyam-változás kiszámíthatatlansága, a tőzsdei spekulációk és az Európai uniós támogatások folyósításának kérdése tulajdonképpen egy 8 ismeretlenes agrárpiaci egyenletet eredményeznek

– közölte Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta: ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a mezőgazdaság kitettségét, alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti tényezőkhöz, valamint a csúcstechnológiák használatát jelentősen fel kell erősíteni. Miközben hazánkban felértékelődik a méretgazdaságosság és a különböző integrációk szerepe, erősödik a koncentráció, egyre több szereplő kiesik a versenyből, az új belépők pedig kizárólag a legmodernebb technológia használatával tudnak talpon maradni. 2022 is rávilágított arra, hogy nem lehet 30-40 évvel ezelőtti módszerekkel gazdálkodni és a klímaváltozás nem betörte az ajtót, hanem már itt van.

El kell fogadni, hogy a változásokhoz nekünk kell alkalmazkodni, új stratégiákat kijelölni. Azonban ehhez rendelkezésre állnak azok a korábbi tapasztalatok és tudás, amely az alkalmazkodás feltétele, illetve a legkorszerűbb technológiák is

– tette hozzá Gyuricza Csaba.

Az aszály visszafogott becslések alapján is 1000 milliárd forint kárt okozott Magyarországon ebben az évben, amely az öntözésfejlesztéssel és az öntözött területek jelentős növelésével kompenzálható lenne.

Nem az öntözésfejlesztés költsége a nagy, hanem az a veszteség, amit évről évre elszenvedünk azért, mert nem lépünk ezen a területen.

Már látható, hogy idén vissza fog esni az inputanyag-felhasználás, ami különösen a tápanyag-visszapótlás esetében lehet kritikus. Ugyanakkor, ha az aszály ellen a gazdálkodók agrotechnikai módszerekkel védekeznek, akkor ahhoz biztosítani kell a harmonikus tápanyagellátást is.

Mindenkinek azt javaslom, fontolja meg, hogy biztosan ez a kifizetődő megoldás-e, ugyanis a vizet nem csak megtartani kell a termőtalajban, annak a növény számára felvehető állapotban is kell lennie, amihez elengedhetetlen az okszerű tápanyaghasználat. A tápanyagszegény talajban a növények aszálytűrő képessége jelentősen romlik

– emelte ki a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Az eredményes és fenntartható gazdálkodás érdekében a régi technikákat is érdemes felülvizsgálni, hiszen ma már lehetőség van arra, hogy a nedvességet forgatás nélküli műveléssel tudjuk a talajban tartani, “a szántást el kell felejteni”.

A magyar élelmiszeripar termeléséről kevesebb vélemény fogalmazódik meg, mint az alapanyag-termelésről, holott jelentősebb lehet a szerepe az élelmiszerárak alakulásában. A feldolgozóipar jelenlegi helyzete nem kimondottan kedvező, az ágazat vállalatainak jövedelme és forrásellátottsága messze alulmúlja a mezőgazdasági cégekét, rosszabb az árbevétel-arányos jövedelmezőségük, és nem kapnak jelentős EU-s támogatásokat sem.

Ebből fakadóan kevesebb a tőkéjük és bankbetétjük, vagyis kevésbé tudnak puffert képezni és saját forrásaik felhasználásával kockázatot kezelni az olyan negatív piaci események során, mint amilyen a gyártási költségek drasztikus emelkedése.

További problémát jelent, hogy országos szinten alacsony az élelmiszerágazat munkaerő- és energiahatékonysága, tehát ugyanazt a terméket egy kicsivel több energiával és élőmunkával állítjuk elő, mint a fejlettebb élelmiszeriparral rendelkező országokban. Ha pedig ezekben a szegmensekben tovább nőnek a költségek, az sokkal jobban fog érződni a magyar élelmiszeripari termékek árában is.

Egyre jobban látszik, hogy a megszokott bérdinamika nem folytatódhat ebben az ütemben, ha azt nem kíséri a hatékonyság, a termelékenység- és a versenyképesség növekedése

– mondta el Gyuricza Csaba.

Forrás: www.agrarszektor.hu