Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Az Európai Bizottság a mai hír összeállításába tette bele a hírt francia nyelven, amely arról szólt, hogy elfogadta a testület a Közös Agrárpolitika 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyarországi stratégiai tervét. A 2021-2022-es átmeneti időszak után a 2023-tól kezdődő időszakra minden tagállamnak egy stratégiai tervet kellett kidolgoznia a meghatározott célok mentén és ennek brüsszeli elfogadása után nyílnak meg ténylegesen a források a magyar gazdaságban.
Amint a rövid közleményből és a bizottsági dokumentumtárba feltett összefoglalóból kiderült: a KAP keretében a magyar stratégiai terv 8,4 milliárd eurónyi forrás kifizetését teszi lehetővé az alábbi keretek mentén. A KAP első pillérében a közvetlen kifizetések összege 6,6 milliárd tesz majd ki, amelyhez nem társul magyar társfinanszírozás, a második pillérben pedig a vidékfejlesztési célokra további 1,6 milliárd euró jut, amelyet hasonló mértékű magyar társfinanszírozás egészít ki. Ezekből jön ki a mintegy 10 milliárd eurós teljes KAP-keretünk.
A KAP célrendszerében konkrét céloknak kellett megfelelni a magyar program kidolgozása kapcsán, ezeket részletezi az alábbi táblázat a konkrét összegekkel. Így tehát amint azt a bizottsági közlemény is rögzíti: közel 2 milliárd euró jut majd zöld programokra, környezetvédelmi és éghajlati célokra, illetve további 186 millió eurót kapnak a fiatal gazdák a generáció megújítás céljából adódóan is. Az összefoglaló szerint legalább 8800 fiatal gazda tevékenységét fogja majd támogatni az új magyar program, illetve mintegy 7700 már működő gazdaság korszerűsítésére is jutnak források.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy a magyar kormány vállalta: a vidékfejlesztési költségvetés 38 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedések megvalósítására (pl. AKG), 8 százalékát az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékát pedig a 162 631 hektáron található Natura 2000 programok alá tartozó területek védelmére fogja költeni. Azt is vállalta a magyar kormány, hogy 2027-re megduplázza az ökológiai gazdálkodásra szánt terület nagyságát.
Az anyag szerint a tervezett magyar programok hozzájárulnak a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, valamint a műtrágyahasználat és az ammóniakibocsátás csökkentéséhez. Az MTI összefoglalója hozzáteszi ehhez, hogy a vidékfejlesztési intézkedések segíteni fogják a helyi kézművesség és kisipar fejlesztését, a helyi mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységeinek megerősítését, valamint a helyi ökoturizmus és a helyi gasztronómiai és kulturális fesztiválok fellendítését. A vidéki lakosság mintegy 30 százaléka részesül majd a jobban hozzáférhető szolgáltatások előnyeiből, és a terv által támogatott projektek legalább 7 ezer új munkahelyet teremtenek majd – indokolta döntését az uniós bizottság.
A bizottsági közlemény emlékeztet rá, hogy a 2023. január 1-jén induló új Közös Agrárpolitika (KAP) célja a fenntartható, ellenálló és modern Európára való átmenet alakítása. A megreformált politika értelmében a támogatások egyenletesebben oszlanak el a gazdaságok között, a kis- és közepes méretű családi gazdaságokra, valamint a fiatal gazdákra helyezve a hangsúlyt. A KAP összesen 270 milliárd eurós támogatásban részesül a 2023–2027 közötti időszakban és ebből jut 8,4 milliárd euró a magyar célokra.
forrás: portfolio.hu
